Mielőtt megvásárolnánk egy számunkra tetszetős ékszert érdemes tájékozódni, hogy mi is az, amire oda kell figyelnünk, ahhoz, hogy valóban azt kapjuk a pénzünkért, amire számítunk. Bejegyzésünkben a hivatalos magyar fémjelekről fogunk írni, olvass tovább, ha kiváncsi vagy, hogy miért szükséges a fémjelzés és, hogy miként tudod megállapítani egy ékszerről, hogy az hamis, vagy nem az.

Minden magyar nemesfém tárgyat fémjeleztetni kell

Minden Magyarországon gyártott 1g feletti arany, illetve 2g feletti ezüst tárgyat hitelesíteni, azaz fémjelezni kell. A magyar fémjel beütését 1867 óta törvény rendeli el, ami igazolja a tárgy arany, ezüst, vagy platina tartalmát az ötvözetben. A fémjel garancia arra, hogy a megvásárolni kívánt nemesfém tárgy, vagy ékszer valóban a meghatározott finomságú aranyból, vagy ezüstből készült. Mivel a fémjelek időről időre változnak ránézésre az is megállapítható, hogy nagyságrendileg mikor készült egy tárgy.

A fémjelzést, azaz a fémjel beütését egy hivatalos szerv, korábbi nevén a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, mai nevén a BFKH Nemesfémhitelesítési Főosztály végzi. A nemesfém tárgyakat a Budapest Főváros Kormányhivatala telephelyén - Budapest VIII., Bláthy Ottó utca 3-5. - kell vizsgálatra és fémjelzésre bemutatni.

Kötelező fémjelek

Minden Magyarországon készített nemesfém tárgyban, vagy ékszerben kötelezően benne kell lennie a gyártó cég egyedi névjelének, melyet a NEHITI-ben nyilvántartanak. Minden cég maga tervezheti meg a saját névjelét, - az intézet jóváhagyásával – ami általában egy 2-3 karakterből álló jel, vagy egy egyszerű kis ábra, a lényeg, hogy a névjel más névjeltől vagy fémjeltől egyértelműen megkülönböztethető legyen.

A gyártó cég névjele mellé beütésre kerül az érvényes magyar fémjel, mely azt hivatott igazolni, hogy az ékszer milyen nemesfémből készült és milyen finomságú. Ezen felül beleüthetik még az ún. hivatali jelet, mely a NEHITI jele, de ezt nem kötelező minden nemesfémből készült tárgy esetén leginkább nagy súlyú tárgyaknál, láncoknál, karkötőknél ütik be általában az ékszer közép részén.

A jelenleg érvényes arany fémjelzések a 916 (22 karát), 750 (18 karát), 585 (14 karát), 375 (9 karát), melyben a számok az arany finomságára utalnak. Tehát arra, hogy az ötvözet hány ezrelék színarany tartalmú:

• 22 karát = 916 ezrelék = 91,6% színaranytartalom
• 18 karát = 750 ezrelék = 75,0% színaranytartalom
• 14 karát = 585 ezrelék = 58,5% színaranytartalom
• 9 karát = 375 ezrelék = 37,5% színaranytartalom

Az ezüst fémjelzések, pedig: 925, 900, 835, 800. Itt a számok az ezüst finomságát jelölik. 

A külföldről behozott nemesfém tárgyakat, ékszereket is fémjeleztetni kell, ezeket ún. behozatali fémjellel látják el. 

Az összes jelet jól láthatóan és kellő mélységben kell beütni, minden karakternek és a keretnek is nagyítóval jól láthatónak kell lennie. Csak az ékszer készítési helyét igazoló (egyedi névjel), és a finomságra utaló érvényes magyar fémjel együttes jelenléte teljes garancia az áru minőségére! Ha behozatali, vagy magyar fémjel, illetve névjel nincs egy ékszerben akkor annak az aranytartalma hivatalosan nem igazolt.

Gyanakodásra adhat okot, ha a jel nem jól látható, nincs elég mélyre ütve, vagy a jel körül forrasztást látunk. (Ez arra utalhat, hogy a fémjelet egy másik tárgyból kivágták és utólag forrasztották rá a tárgyra.)

Tehát nem érdemes nemesfém ékszert vásárolni, hivatalos magyar fémjelek nélkül. Ha mégis birtokába kerülünk egy olyan tárgynak – pl. örökölés útján - , melyen nincs hivatalos magyar fémjel, vagy esetleg csak szám, betű, vagy ábra van rajta, a biztonság kedvéért kérjük ki egy ékszerész, vagy - korábbi nevén - a NEHITI hivatalos szakvéleményét.

Forrás: BFKH Nemesfémhitelesítési Főosztály